Gyorsmenü

Az Intézetről

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2013. évi szerkezeti korszerűsítéseként alakult meg Intézetünk. A májusi elhatározás után, már a vizsgaidőszakra és a nyári szünetre nyúlt át az intézeti tanszékek kialakításának gondja. A KJMI a májusi metamorfózis előtt is összetett intézet volt. A korábbi Közgazdaságtudományi és a Gazdaságelemzési Módszertani Intézet integrációjából alakult 2009-ben. Az Alkalmazott Informatikai Intézet és TATA Kiválósági Központ munkatársaival is volt szakmai és történelmi kapcsolatunk. Mielőtt ez az Intézet elköltözött a Tessedik úti épületbe, a Gazdaságelemzési Intézet tanszékeke volt. Rájuk úgy tekintünk, mint akik visszatérnek egy hasznos és érdekes kitérő után. Erősíti ezt az együvé tartozás érzését, hogy a főépületben is egy szintre kerültünk velük. Így napi személyes és munkakapcsolatba lehetünk a korábban csak távolról becsült kollégákkal. A KJMI „J”-je is fontos szerepet játszik az Intézeten életében. A Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet munkatársai az intézeti integráció folyamatában azon kevés szervezeti egységek közé tartoztak, akik mérlegelhették, hogy a kialakuló új intézeti rendbe hova tartoznának szívesebben. Felmerült az Üzleti Tudományok Intézetéhez való csatlakozás gondolata. Nem alaptalan ez az elgondolás sem. A jogi ismeretek oktatása ma már nem merül ki az államszerkezet- és működés jogi kereteinek valamint a polgári törvénykezésnek az üzleti életet szabályzó alapkérdéseiben. Szinte minden szakunkhoz, szakirányunkhoz kapcsolódik jogi ismeretet adó kurzus. A pénzügy, a turizmus, a nemzetközi gazdálkodás, az emberi erőforrás gazdálkodás szabályzásának jogi ismereteit külön-külön tárgyként is oktatják tanáraink. A döntés másik serpenyőjében az alap tárgyakat oktató műhelyek csoportja volt. A jogi ismeretek oktatása ehhez a képzési formához is szorosan köthető. A volt „Jogi Intézet” munkatársainak többsége ezt az utóbbi érvet érezte erősebbnek a döntésük meghozatalakor.

Az Intézet jellegét alapvetően maghatározza az a sokszínűség, amivel az egyetem diákjai találkoznak a tanulmányaik megkezdésekor. Mielőtt elmélyülnek a választott szakma speciális ismereteinek elsajátításába, meg kell tanulniuk, tanulni és egységes szintre kell hozniuk azt a tudást, amit a középiskolai képzés időszakából hoztak. Ezek az ismereti területek a klasszikus közgazdaságtan, gazdaságtörténet, matematika, és az informatika alapjai, amennyiben ezt nem az általunk elvárt szinten szerezték meg korábban. Ezek után, de még mindig az alapozásnál tartva következik a statisztika, a jog és alkalmazott gazdaságinformatikai ismerek. Az alapszintű képzések mellett természetesen a mesterképzés tárgyiból is bőven kijut a munkatársainknak. Ott is tudunk még újat, érdekeset, a tanulmányok szempontjából hasznosat adni a hallgatóknak. Ne feledkezzünk meg a doktorképzésről sem! A Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola iskolavezetője megalakulása óta, Szűcs István professzor úr volt, Intézetünk munkatársa, korábbi igazgatója. A professzor úr 70 évesen átadta a doktori iskola irányítását, de professzor emeritus-ként továbbra is aktív szereplője tudományos életünknek.

Az alaptárgyas intézeti dominancia azt az érdekes oktatási szerkezetet hozza magával, amiben az itt dolgozó tanárainknak van a legtöbb karközti átoktatási terhelése, de ugyanakkor szakok, szakirányokból csak kevés kötődik hozzánk. A szakdolgozatukat kevesen írják nálunk, de diplomadolgozatból már lényegesen többet konzultálunk. Nagyon jó eredményeink vannak a TDK, kari és országos szintjén egyaránt. A doktori disszertációk döntő többsége – értelem szerint – hozzánk kapcsolódott.

A szervezet és a feladatok terén tapasztalható sokszínűséget nem tudnánk fenntartani, ha a munkatársaink nem lennének hasonlóan színes és sokoldalú egyéniségek. A szakmai ismeretek és a biztos tudományos háttér mellett a közel ötven munkatárs között vannak olyanok, akik mezőgazdasági termeléssel, hegymászással, repüléssel, fogathajtással, hajózással, bélyeggyűjtéssel és számos más, az oktatástól távol álló tevékenységgel tudják nap mint nap fizikailag és mentálisan megújítani magukat. Ezzel is biztosítják, hogy minden tanítási órán a feladatára maximális koncentráló oktatóval találkozzék munkák legfontosabb „alapanyaga”, a hallgató.

Tisztelettel,
Dr Ugrósdy György
intézeti igazgató, egyetemi docens